Fogyókúra-blog

Mindig, mikor elérem fogyókúrám aktuális legalacsonyabb súlyát, tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy pillanatnyi állapot. Lesz még jó pár ide-oda ingadozás, mire biztonsággal elmondhatom, hogy már tényleg fogytam 18 kilót. Azért a legjobban akkor szoktam örülni, mikor először érem el. Mint ahogy most is.

Tegnap sokat tettem a cél érdekében. Torna, vacsorára pedig elég kevéssel is beértem: két sárgarépa, 3 g fűszeres olíva olaj, pár db mozzarella, citromos víz. 

Ilyen hidegben még nehezebb megállni, hogy az ember keveset egyen. A tél egyáltalán nem alkalmas a fogyókúrára. Bár komolyan nem akarom abbahagyni, azért sokszor eszembe jut, érdemes-e ezt télen erőltetni, nem kellett volna inkább felfüggeszteni a diétázást, és tavasszal folytatni?

Mivel már van összehasonlítási alapom - itt a blogban is - gondoltam, megnézem kicsit az adatokat:

• 2007. november 19-én 85,45-tel hagytam abba a fogyókúrát, és február 17-re a súlyom 2,75 kilóval volt több.
• Ha 2009. november 19-én szintén abbahagytam volna, és az akkori 83,20-as súlyomhoz hozzáadódik a 2,75, most lennék 85,95.

Ez 6,25 kilóval lenne több, mint a mostani súlyom. És akkor még az is kérdés, lenne-e kedvem tavasszal a folytatáshoz? 2008-ban egyáltalán nem volt, és az eredmény ismert: 92,80-ig meg sem álltam.

Ezt látva azt mondom, mindenképpen megérte. Még ha a szokásosnál is sokkal lassabban megy.    

Az elmúlt két napban újra túlléptem kicsit a 80 kilót (nem is volt kedvem írni). A tegnapi vacsorám viszont újra hatott: megettem egy egész karalábét, egy paradicsomot, kevés mozzarellát, hozzá citromos vizet.

Pedig ebben volt bőven szénhidrát, és mégis.

Gyakran van úgy, hogy nagyon megtetszik valami, de nincs a méretemben. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy annyira nem tudok ellenállni neki, hogy megveszem a kisebb méretet, mert majd „úgyis belefogyok”. Korábban inkább rossz tapasztalataim voltak. Nem egy nadrágom van például, ami már rég kiment a divatból, de még soha nem volt rajtam. Sőt, még most sem férek bele.

Mostanában viszont tényleg belefogyok abba, amit az utóbbi időben így vettem meg. Éppen ma lett jó rám egy 2008 júniusban vett nyári nadrág. De van még egy másik is, szintén nyári, és egy tavaszi kabát. Már mindegyik jó rám, jól is áll.

Egy fogyókúra során természetes a kisebb ingadozás. Ezért örültem különösen, hogy ma sem kerültem vissza 80 fölé. Pedig a tegnapi ebéd után felkészültem rá: a szokásos pénteki tésztás ebéd volt, gulyásleves, diós tészta.

Az összes fogyókúrás módszer közül, amit ismerek, leginkább Norbinak van igaza. Dél körül szinte még bármit (persze nem akármennyit) lehet enni. Csak a vacsora számít.

Mára lett volna egy meghívásunk, disznótoros vacsorára. Ha az elmúlt hetek hosszas stagnálása alatt kapom, valószínűleg el is mentem volna, főleg a társaság miatt. Még akkor is, ha előre tudom, hogy másnap legalább 1 kiló plusszal ébredek. Most viszont gondolkodás nélkül mondtam nemet. Nem akarom kockáztatni a nehezen megszerzett 80 alatti eredményt.

Hát sikerült végre. Nem túlzok, ha azt mondom, ez volt mostani fogyókúrám eddigi legnehezebben elért eredménye, és legtöbbet érő –5 dekája.

Még annyira közel van a 80-as határ, hogy nem tudom eldönteni, vajon már abból a súlyból fogytam, ami nagyon sok éve rajtam van, vagy még mindig abból, amit 2003-ban sikerült megmozgatnom. Nem lehet tudni, mit mért az a mérleg és mit a mostani.

Még 15,45 kg van hátra.

Ez a hét sem hozta meg régóta várt, 80 kiló alatti súlyomat. Na mindegy, majd a jövő héten.

Érdekes, amit ma vettem észre. Nagyon sokáig, évekig voltam tartósan 91-92 kiló között. Így nem csoda, ha mindenkori súlyomat is ehhez viszonyítottam. Onnan néztem felfelé, mikor már 97 fölött jártam, és onnan néztem lefelé csökkenő súlyomra akkor is, mikor már hónapok óta jóval 90 alatt voltam. Még gondolkoztam is rajta pár hete, hogy vajon meddig fog ez tartani?

Végre megint haladtam egy kicsit. Pedig tegnap sem csináltam semmit másképp, mint az utóbbi hetekben. Összesen annyit, hogy este vettem egy zacskó céklát, gondoltam, változatosabbá teszem kissé egyhangú étrendemet. Csak 4 szeletet tudtam megenni belőle, mert nagyon el volt cukrozva. Mindenesetre ma rákerestem az interneten, és úgy néz ki, a cékla nagyon egészséges. Bár nem szeretem, de azért próbálkozni fogok vele.

Aktuális fogyókúrám során most vagyok legközelebb a 80-as határhoz. Talán a hétvégén sikerül?

A fogyókúra alapjában véve egy borzasztó dolog. Az, hogy már hosszú hónapok óta  tart, csak tovább fokozza ezt az érzést. Mégsem ez idegesít legjobban, hanem a hideg. Ebben a mostani -10-15 fokban sokkal inkább szükségét érzem annak, hogy valami pluszt egyek, ugyanakkor kevesebbet iszom és tornázni sincs kedvem.

Egy dolog van, ami elviselhetővé tesz minden fogyókúrát, az, ha tényleg fogy az ember. Szinte teljesen mindegy lenne, hogy mennyit, akár napi 5 dekát, csak lefelé. De nem, 19 napja stagnálok, most a változatosság kedvéért a 80-81 kiló között. Most is elég volt egy hétvégére kimozdulnunk, ahol normális ember módjára ettem, és máris leállt a folyamat.

Lassan azt is sikerként élem meg, ha legalább nem hízok.